2008. március 18., kedd
Árpádföld - félút (Újpalota)
A szedelőzködés igazából megszokott volt. Picit nyugisabb, leszarósabb voltam az átlagnál, pulzus lépcsőzések után 67, minden hétköznapi.
Induláskor a dombon lefelé leesett az első lámpám. Fék, hátam mögött ótó, pont kereke előtt a cucc, magamban rimánkodás: meg is állt, nagyon köszöntem neki. Lámpa darabjainak és az elemeknek összevadászása, persze már eleve késében indultam, fasza.
A Szlovák-Rákospalotai határút-Szentmihályi TŐLÜNK totál beállva, se té, se tova. Ilyet szerintem még nem láttam. Kerülgettem jobbról, balról, sok dinaimkus váltás.
Rákospalotai határúton hirtelen hányinger, mondok ejha. Megyünk tovább, tempó visszavesz. Kicsinyt arrébb karikatánc, picinke sötétülés, kéz-és lábzsibbadás, mondok affranc. Szépen, óvatosan lehúzódás (Asia Center), abszolút tekerőképesség. Pihengetés, javulódás. Telefon munkahely, család. Jön a nagy autó értem, hurrá. Elgurulás a mekiig, szélrehúzódva, na, teherautó hagyott is kb 5 centit mellettem, mondok vakapád. Üldögélés, kulacsszopogatás, estéről sms, Milliók reggelire 20 perc, lakatolás, mekibe be 10 perc, almás pite kiválasztása 8 perc. Üldögélés, regenerálódás, hazateleportálás, autóban McFarlin, az jólesett.
Most enyhe agyatlanság, meleg mézes tej, este orvos. Szeretnek odafönt, megkokiznak néha. Többin tp-n.
előző/következő bejegyzés:
Eddig 4 komment érkezett (
)
2008. 03. 18. 10:15
azt a dugót megnéztem volna ám...
jobbuljál meg gyorsan :)
2008. 03. 18. 10:32
Ejnye no. Járja ez? Csúful elpusztulni ilyen fiatalon... Vércukor? Jobbulást.
2008. 03. 18. 16:09
--Szerintem is vércukor. Így utólag nem tűnik vészesnek a leírás, ott erősen hálákodtam, hogy idejében szálltam le a nyeregből: aikor már remegsz egész testben és nem tudsz gondolkodni, csak bambulsz és a testedre koncentrálsz, miszerint az hol is van pontosan, akkor nem biztos, hogy közlekedned kell járművel.
Mondjuk ahhoz képest minden tökéletesen csináltam. Mint amikor amnéziásan hazasétáltam, becsuktam a kaput, letámasztottam a bicajt és igyekeztem megnyugtatni anyámat.
Érdekes az emberi agy.
2008. 03. 18. 20:59
Gyógyulj,nem akarhat a karma ma!
:)
Na ehhez szólj hozzá!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.